Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma pénteken is elkészítette az orosz-ukrán háborúval foglalkozó szokásos napi jelentését, melyben ezúttal a fekete-tengeri gabonaalku felmondásának Ukrajnára gyakorolt következményeiről értekeztek.
Írásunk célja, hogy a nemrégiben itt megjelent, tartalmi összefoglalóban leírtaknál részletesebben, gyakorlati példák segítségével nyújtson alapos áttekintést a nemzetközi ár- és fejlettségi színvonal-összehasonlítások fogalmairól, módszereiről és egyes buktatóiról. Egyebek mellett arra is kitérünk, hogy mi magyarázza az országok közötti összehasonlítások paradoxnak látszó eredményeit. Hogyan lehetséges például az, hogy az egy főre jutó GDP euróban mért (nominális) szintje alapján Szlovákia fejlettebb, mint Magyarország, amelynek így mért fejlettsége meghaladja Romániáét, ellenben vásárlóerő-paritáson (purchasing power parity, PPP-n), vagyis reálértéken számítva, Magyarország és Románia egyaránt (és közel egyforma mértékben) fejlettebbnek mutatkozik Szlovákiánál. E térbeli paradoxonhoz a dinamikákat illető talányok is társulnak: ha a növekedést jelző volumenindexeket hasonlítjuk össze, Románia Magyarországhoz viszonyított fejlődése távolról sem olyan kimagasló, Szlovákia lemaradása pedig sokkal kevésbé drámai, mint amit a PPP-n mért reálszintek időbeli változása sugall. Nem ígérhetjük valamennyi talány megfejtését, de választ ígérünk arra, hogy „mire jó, és mire nem jó” a PPP, és ajánlásokat arra nézve, hogy a különböző típusú összehasonlításokban melyik mutatóra tanácsos támaszkodni. Ez az írás a nemzetközi összehasonlítások módszertani kérdéseivel foglalkozik, amelyeknek a tisztázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság viszonylagos teljesítményéről – így nemzetközi felzárkózásáról – hiteles képet alkossunk. A hazai felzárkózás egy másik írásnak lesz a tárgya.
A lengyel jegybank ma váratlanul 75 bázispontos kamatvágást hajtott végre, amely megrázta a piacokat, a magyar forint is gyengült. A lengyel jegybank a vártnál rosszabb gazdasági és a vártnál jobb inflációs kilátásokkal indokolta a döntést.
Egy égő házat többféleképpen el lehet oltani. Például arra alkalmas oltási eszközökkel, metódusokkal. Igaz, nagyban nehezíti a feladatot, ha a házat korábban telehordták benzines kannákkal és PB-palackokkal. Vannak persze más módszerek is, például ha látványos esőtáncot járva megvárjuk, míg elfogy az éghető anyag. Bár az utóbbi megoldásért nem szoktak kitüntetést osztogatni, de a tűz – ha közben nem dobálgatunk rá még révületünkben egy-egy fahasábot – végül szükségszerűen ki fog aludni. A célt így vagy úgy elértük, győztünk.
A Federal Reserve nem végezte el a házi feladatát, és félreértette az inflációs nyomást, amely az előző két évben sújtotta az Egyesült Államokat – mondta Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász a CNBC-nek.
A hétköznapi beszélgetéseink állandó témája, hogy mekkora a drágulás, elhisszük-e, hogy a hivatalos inflációs mutató jól mutatja a valóságos pénzromlást. Többnyire szeretünk a mindennapi bevásárlásainkkor szerzett tapasztalatainkra hivatkozni, némiképp megfeledkezve arról, hogy a teljes költésünk csak egy része történik a boltokban. De vajon mennyire tér el a bolti infláció a teljes fogyasztásunk drágulásától? Hogy ezt megnézzük, kiszámoltuk a bolti inflációt, ami még egy szempontból érdekes lehet. A mutató segítségével a nagy kiskereskedelmi láncok esetében pontosabban lehet látni, hogy az árbevétel-változást mennyiben magyarázza a forgalom (volumen) visszaesése, illetve az áremelkedés.
Júliusban havi alapon 0,2%-kal csökkentek a fogyasztói árak Lengyelországban a végleges adatok szerint, és az éves árindex 10,8%-os drágulást jelez a júniusi 11,5% után - közölte hétfőn a statisztikai hivatal.
Itthon a még mindig magas infláció miatt nem meglepő módon az inflációkövető prémium állampapír a legnépszerűbb lakossági konstrukció, olyannyira, hogy a lakossági állampapír-állomány kétharmada ebben az egy termékben van. Vannak a világ más országaiban is dedikáltan a lakosságnak szóló állampapírok, de olyan inflációkövetőt, mint a magyar, csak kevés országban találni.
A forint a reggeli 389 körülről már délelőtt határozottan erősödni kezdett az euróval szemben, és még a kulcsfontosságú amerikai inflációs adat előtt áttörte a 200 napos mozgóátlagot 386 közelében, aztán a várt alatti inflációs adat mellett is kitartóan erős volt, noha a dollár csak rövid időre esett. Aztán este a dollár erőre kapott, így a forint is visszagyengült. A befektetők egyre inkább arra számítanak, hogy a Fed befejezte a kamatemelési ciklusát, igaz biztosat még nem lehet erről mondani, hiszen jönnek még fontos makroadatok a szeptemberi kamatdöntésig.
Egyiptom éves inflációja júliusban rekordmagasra, 36,5%-ra emelkedett, amit az élelmiszerárak szárnyalása okozott - derül ki az ország statisztikai hivatalának adataiból. Az adat megfelel az elemzői várakozásoknak, és meghaladja a júniusi 35,7%-os rekordot.
A román jegybank (BNR) 7,5 százalékra emelte az idei év végére várható inflációs előrejelzését, és kizárja annak a lehetőségét, hogy már az idén csökkentse a január óta 7 százalékos szinten tartott alapkamatot - közölte szerdai sajtóértekezletén Mugur Isarescu, a BNR kormányzója.
Noha a híreket manapság megtöltik a Kínai gazdasági lassulásával kapcsolatos aggodalmak, ez a lassulás elkerülhetetlen volt - írja elemzésében Robert Carnell, az ING Bank csendes-óceáni térségért felelős közgazdásza. Az elemző szerint ha Kína mesterségesen fenntartotta volna a koronaválság előtti növekedési ütemet, akkor olyan összeomlást láttunk volna, amelyet Japán produkált az 1990-es években. Hogy a jelenlegi kínai helyzet mennyire különbözik az akkori japán helyzettől, az elemző részletesen is bemutatja.
A nagy élelmiszer-kiskereskedelmi láncok közül végül a Lidl is leadta jelentését, amely a legnagyobb szereplő Magyarországon előzve a Spart és a Tescót. A diszkont bevétele kevésbé nőtt, mint az élelmiszer-infláció és őket is jelentősen sújtotta az árstop, illetve a szektorális különadó. Ennek ellenére nyereséggel zárták a pénzügyi évüket.
Itthon az inflációkövető prémium állampapír a legnépszerűbb lakossági állampapír, de Amerikában már inkább szabadulnak tőle az emberek.Tegyük hozzá, hogy ott a bankbetéteken elérhető kamatszintek érdemi alternatívát jelentenek.
A nagy hazai kiskereskedelmi láncokhoz hasonlóan a Tescónak is nehéz éve volt tavaly, forgalmának növekedése meg sem közelítette az élelmiszerinfláció szintjét, de az átlagos fogyasztói árindextől is elmaradt. A veszteségtől csak egy egyszeri tétel mentette meg – derült ki a friss pénzügyi jelentéséből, amelyet most pénteken tettek közzé, tekintve, hogy a vállalat pénzügyi éve március 1-én kezdődik.
Ma tartja kamatdöntő ülését a Fed, amelyen az amerikai jegybank a várakozások szerint 25 bázisponttal 22 éves csúcsra emeli az irányadó kamatot. A Fed júniusban már megígérte ezt az emelést, sőt, még eggyel többet is - a helyzet viszont azóta drasztikusan megváltozott, az infláció a vártnál nagyobb mértékben esett. A befektetők biztosra veszik, hogy a mai lesz az utolsó kamatemelés, és mindenki azt találgatja, hogy a Fed ezt ki fogja-e mondani. A legnagyobb valószínűség szerint nem, sőt: a nagy kérdés, hogy milyen üzenettel tudja a Fed egyszerre elkerülni a kamatemelés leállításáról szóló várakozásokat, miközben nem veszít hitelességéből.
Az amerikai jegybank várhatóan 25 bázisponttal, 5,25%-5,50% közötti sávba emeli az egynapos irányadó kamatlábat július 26-án - derül ki a Reuters 106 közgazdász körében végzett felméréséből. A vita azonban továbbra is folyik arról, hogy szükség lehet-e további kamatemelésekre a folyamatos dezinfláció biztosításához, vagy a további intézkedések szükségtelen gazdasági károkat okozhatnak.
Ha az amerikai maginfláció a 3% alá esne, a Federal Reserve fellélegezne, a részvények kilőnének, a fogyasztók pedig megnyugodhatnának az emelkedő megélhetési költségek miatt. Májusban a maginfláció ettől még messze volt a hivatalos adatok szerint – ám ha az árváltozásokat az USA-ban úgy mérnék, ahogy azt Európában teszik, akkor a maginfláció már májusban 3% alatt lett volna – hívja fel a figyelmet a Wall Street Journal.